Inform�ci�k Argent�n�r�l Argentin K�zt�rsas�g Az Argentin K�zt�rsas�g D�l-Amerika d�li r�sz�n, Chile �s Uruguay k�z�tt fekszik, d�lkeleti r�sz�t az Atlanti-�ce�n hat�rolja. �szaki hat�rai nyugatr�l keletre: Bol�via, Paraguay, Braz�lia. Ter�lete: 2 766 890 km2. Lakoss�ga: 38 740 807 f� (2003). F�v�rosa: Buenos Aires (2 961 000 f� – a Sz�vets�gi Ker�let el�v�rosai n�lk�l). N�ps�r�s�ge: 11, 5 f�/ km2 Legfontosabb v�rosai: Cordoba (1 167 000 f�), Rosario (1 096 000 f�), Mendoza (729 000 f�), General Sarmiento (647 000 f�), La Plata (644 000 f�), Mor�n (642 000 f�). Hivatalos nyelve: spanyol. N�pcsoportjai: feh�r (97%), mesztic (3%). Vall�sok: katolikus (92%), protest�ns (2%), zsid� (2%), egy�b (4%) �llamform�ja: k�zt�rsas�g. Hivatalos p�nzneme: Argentin Peso (1 USD = 3,06 ARS – 2006. m�rcius - k�z�p�rfolyam). Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Braz�lia, USA, EU orsz�gai, K�na. Legmagasabb pont: Cerro Aconcagua 6 962 m. Legalacsonyabb pont: Salinas Chicas -40 m. Gazdas�gi n�veked�s: 9,1 % (2005) Legfontosabb ipar�gak: vas- �s sz�nesf�mkoh�szat, g�pipar, vegyipar, textilipar, �lelmiszeripar, boripar, szolg�ltat� ipar, konzervipar, feldolgoz�ipar. �th�l�zat hossza: 215 434 km Vas�th�l�zat hossza: 38 326 km II. K�zigazgat�s Argent�na �llamszervezete sz�vets�gi k�zt�rsas�g, amely 23 sz�vets�gi tartom�nyb�l (Provincia) �s valamint a f�v�rost mag�ban foglal� 1 sz�vets�gi ker�letb�l (Capital Federal) �ll. A v�grehajt� hatalom ir�ny�t�ja sz�vets�gi szinten a k�zt�rsas�gi eln�k, � nevezi ki az �llamminiszterekb�l �s miniszterekb�l �ll� sz�vets�gi korm�nyt.  A Kongresszus (Congreso Nacional) k�tkamar�s (72 szen�torb�l �ll� Szen�tus �s 257 k�pvisel�b�l �ll� K�pvisel�h�z). Az eln�k, a szen�torok �s a k�pvisel�k mand�tuma 5 �vre sz�l. A Szen�tus eln�k�nek posztj�t a mindenkori aleln�k t�lti be.   II. Term�szetf�ldrajzi �s gazdas�gi �ttekint�s   Argent�na a F�ld nyolcadik legnagyobb orsz�ga, v�gigh�z�dik szinte a f�l d�l-amerikai kontinensen. Chil�vel, Uruguay-jal, Paraguay-jal, Braz�li�val �s Bol�vi�val hat�ros. N�gy nagy ter�leti egys�gre lehet osztani, nyugaton h�z�dik az Andok, �szakon �ri�si term�keny alf�ld, az orsz�g k�z�ps� r�sz�n a h�res Pamp�k, d�len pedig Patag�nia sztyepp�s illetve tundr�s, jeges ter�letei tal�lhat�ak. 22 nemzeti park v�di az orsz�g felbecs�lhetetlen term�szeti �rt�keit �s �l�vil�g�nak olyan egyedi fajt�it, mint a kajm�nt, a pum�t, a flaming�t, vagy a pingvint. Az orsz�g a vil�g egyik legnagyobb, eddig kiakn�zatlan �desv�z k�szlet�vel rendelkezik.   Az orsz�g �ghajlata rendk�v�l v�ltozatos, az �szaki r�szek szubtr�pusi kl�m�j�t�l a d�li ter�letek tundr�j�ig minden �ghajlati �v megtal�lhat� Argent�n�ban. Az �ce�nhoz k�zelebb fekv� ter�letek a legcsapad�kosabbak. Az Andokban hegyvid�ki �ghajlat van, 3000 m�ter felett �lland� h� uralkodik.   Argent�na gazdag term�szeti kincsekkel rendelkez� orsz�g, er�sen exportorient�lt mez�gazdas�ggal illetve fejlett iparral rendelkezik.   Az argentin gazdas�g jellemz�je, hogy a megtermelt GDP-ben d�nt� a 68%-ot kitev� szolg�ltat�sok, az ipar s�lya (28,5%), mik�zben a marad�kon a mez�gazdas�g ar�nylag kis r�szesed�ssel szerepel (5%). A gazdas�g egyenl�tlens�g�t jelzi, hogy a megtermelt javak t�bb mint fel�t Buenos Aires v�rosban �s Buenos Aires tartom�nyban, illetve a tartom�nyi sz�khelyeken �ll�tj�k el�. Az orsz�g lakoss�g�nak t�bb mint fele Buenos Aires tartom�nyban �l (kb.20 milli�). Mindez a sokr�t� kitermel� �s ipari tev�kenys�g, valamint a p�nz�gyi �let koncentr�ci�j�t is jelzi.     III. T�rt�nelmi �ttekint�s     Argent�n�t Eur�p�b�l els�k�nt 1516-ban Juan D�az de Sol�s spanyol haj�s �rte el. A XVI. sz�zadi spanyol betelep�l�s a mai Peru �s Bol�via ir�ny�b�l t�rt�nt, �gy a gyarmati korszak els� �s legjelent�sebb v�rosai Argent�na �szak-nyugati r�sz�n fekszenek. A jelenlegi Argent�na ter�let�t is mag�ba foglal� alkir�lys�gnak el�sz�r Potos� volt a f�v�rosa.   A tucum�ni kongresszus 1816. j�lius 9-�n ki�ltotta ki Argent�na f�ggetlens�g�t, s iktatta be els� �llamf�j�t Bernardino Rivadavia szem�ly�ben. 1853-ban fogadt�k el az els� alkotm�nyt. Ezt k�vet�en polg�ri �s katonai korm�nyok v�ltogatt�k egym�st. Az 1886 ut�n kezd�d�tt el a nagy bev�ndorl�sok korszaka, amikor az argentin hat�s�gok elviekben lehet�v� tett�k a t�meges bev�ndorl�st. A bev�ndorl�k f�leg Olaszorsz�gb�l �s Spanyolorsz�gb�l �rkeztek, de jelen voltak m�s eur�pai nemzet k�pvisel�i is.   A I. Vil�gh�bor� idej�n Argent�na semleges volt. A k�t vil�gh�bor� k�zt folytat�dott az orsz�gba a t�meges bev�ndorl�s. A hatalomban polg�ri radik�lis korm�nyok v�ltogatt�k egym�st. A legjelent�sebb eln�k�k Hip�lito Yrigoyen volt, aki el�sz�r 1916 �s 1922 valamint 1928 �s 1930 k�z�tt volt hatalmon. 1930-ban puccsal t�vol�tott�k el. Ezt k�vet�en Juan Domingo Per�n id�szak�ig, a negyvenes �vekig, 16 katonai korm�ny v�ltotta egym�st.   A II. Vil�gh�bor� elej�n Argent�na ism�t semleges maradt, csak 1944 v�g�n �zent hadat N�metorsz�gnak. 1946-ban Juan Domingo Per�n ker�lt hatalomra, aki nacionalista, munkajogi �s szoci�lis engedm�nyeket felv�llal� politik�t folytatott. � alap�totta az 1989-1999 �s 2002-t�l is korm�nyz� politikai t�m�r�l�st, a Justicialista (Igazs�goss�g) P�rtot. 1955-ben Per�n, a szem�lye elleni t�mad�s, az ellene v�grehajtott �llamcs�ny miatt elmenek�lt az orsz�gb�l. Buk�sa ut�n polg�ri korm�nyok v�ltott�k egym�st, politikailag instabilnak mondhat� helyzetben. 1966 �s 1973 k�z�tt a hatalmat gyakorl�, �jabb katonai junta idej�n a gazdas�g m�sodik felvir�gz�s�t �lte, mivel ebben az id�szakban val�sult meg az �j ipari beruh�z�sok a t�bbs�ge.   1973-as v�laszt�sokon a spanyolorsz�gi sz�m�zet�s�b�l visszat�rt Per�n ker�lt �jra hatalomra, miut�n a megv�lasztott Campora eln�k �tadta neki a hatalmat. Per�n 1974. j�lius 1-�n bek�vetkezett hal�l�ig korm�nyozta az orsz�got. Ut�d�nak a feles�g�t Isabel Per�nt jel�lt�k ki. Eln�ks�ge alatt eluralkodott a korrupci�, a politikai terrorizmus. A megromlott a k�zbiztons�gon az 1975-ben bevezetett rendk�v�li �llapot sem seg�tett. A peronizmus kett�szakadt, a korm�ny tehetetlennek bizonyult.               1976. m�rcius. 24-�n �jra a katon�k vett�k kez�kbe az orsz�g sors�nak int�z�s�t �s a hatalmat – egy h�romtag� junta �l�n – a centrista Jorge Videla t�bornok k�pviselte. A katonai diktat�ra mintegy harmincezer �ldozatot k�vetelt, sokuk sorsa a mai napig ismeretlen. Ma a Korm�ny egyik feladata a junta alatt elt�ntek sors�nak kivizsg�l�sa, a vizsg�lat eredm�ny�nek a k�zv�lem�ny el� t�r�sa.               1982-ben Leopoldo Galtieri t�bornok �llt a junta �l�re �s nemsok�ra 1982. �prilis 2-�n az argentin hadsereg t�mad�st ind�tott a brit Falkland (Malvinas)-szigetek megszerz�s��rt. A 62 napos h�bor� veres�ggel �s nagy embervesztes�gekkel z�rult argentin r�szr�l. Ezut�n Benito Bignone t�bornok vette �t a hatalmat az 1983-as v�laszt�sokig, ahol a Radik�lis P�rt jel�ltj�t, a ma politikailag �jra rendk�v�l akt�v Raul Alfons�nt v�lasztott�k eln�knek.               1989-ben megrendezett v�laszt�sokon ism�t a Justicialista (Peronista) P�rt ker�lt korm�nyra Carlos Sa�l Menem vezet�s�vel.               Az 1999. okt�ber 24-�n megtartott eln�kv�laszt�st az ellenz�ki koal�ci�, az Alianza - a radik�lisok (UCR) �s a baloldali p�rsz�vets�g (FREPASO)-k�z�s eln�k jel�ltje, Fernando de la Rua nyerte meg. A gy�ztes p�rtsz�vets�g a parlamentben is meger�s�tette a hely�t. A n�veked� gazdas�gi gondok azonban p�r h�nap alatt n�pszer�tlenn� tett�k az �j eln�k�t. Az �ltala ir�ny�tott csapat egyszer�en k�ptelen volt szemben�zni, �s reformokkal orvosolni a gazdas�gi probl�m�kat. 2001-ben t�bb p�nz�gyminiszter is v�ltotta egym�st ezen a poszton.              Az orsz�g ad�ss�gcsapd�ba ker�lt, �s 2001 v�g�n k�nytelen volt bankz�rlatot elrendelni, mert napr�l-napra n�tt a t�keki�raml�s az orsz�gb�l. 2001. december v�g�n orsz�gos m�ret� �hs�gl�zad�s t�rt ki, melyben 27 polg�ri szem�ly vesztette �let�t. 2002. janu�rig 4 eln�k v�ltogatta egym�st a hatalmon �s v�g�l a peronista (1999-ben volt eln�kjel�lt) Eduardo Duhalde ker�lt hatalomra.               Duhalde els� int�zked�sei k�z� tartozott a pez� azonnal le�rt�kel�se, illetve a pez� szabad lebegtet�se is. Az int�zked�sek hat�s�ra n�h�ny h�nap alatt a pez� 1 USD= 4 ARP �rfolyamra s�llyedt, ami jelenleg a pozit�v makrogazdas�gi adatok �s �zleti k�rnyezet hat�s�ra be�llt stabilan 1 USD= 2,86 ARP k�r�li �rfolyamra. Duhalde f�l �vvel el�re hozta a 2003-ban esed�kes v�laszt�sokat �s �gy azokra 2003. �prilis�ban ker�lt sor, melyet v�g�l N�stor Carlos Kirchner nyert meg.               2005-ben a Korm�ny az orsz�g t�bb, mint 180 milli�rd doll�ros ad�ss�g�nak jelent�s r�sz�t hossz�lej�rat�, rendk�v�l alacsony hozam� k�tv�nyekre v�ltotta �t, megszabadulva ezzel az ad�ss�g mintegy egy harmad�t�l. A k�tv�nycsere rendk�v�l nagy vesztes�get okozott a befektet�knek.   2006 elej�n az orsz�g az IMF-fel szemben fenn�ll� 9,5 milli�rd USD k�ls� ad�ss�g�t bels�v� alak�tott�k �t, �s az ehhez sz�ks�ges p�nz�gyi h�tteret �jabb k�tv�nyek kibocs�t�s�val biztos�tott�k. Ezzel Kirchner el�rte, hogy az orsz�got m�r nem k�ti az IMF-fel 2002. szeptember�ben el�rt meg�llapod�sban foglaltak teljes�t�se.   A korm�ny ugyan megkezdte a t�rgyal�sokat a privatiz�lt k�z�zemi szolg�ltat�k k�pvisel�ivel, de az �ll�spontok k�z�tti t�vols�g nem cs�kken. N�h�ny kisebb c�g eset�ben m�r megsz�lettek a meg�llapod�sok, de a legjelent�sebb c�gek hajthatatlanok: fenntartj�k kereset�ket az argentin korm�ny ellen a CIADI el�tt. 2006. m�rcius�ban az eln�k v�ratlanul rendeletileg �jra �llami tulajdonba vette az egyik legnagyobb, k�lf�ldi tulajdon� c�get, az Aguas Argentinas V�z- �s Csatorn�z�si V�llalatot.    A helyzetet tov�bb bonyol�tj�k a MERCOSUR (D�l Amerikai Piac) m�k�d�si zavarai, melyek a tagorsz�gok elt�r� gazdas�gir�ny�t�si �s p�nz�gyi rendszereire, k�l�nb�z� fejletts�gi szintj�re vezethet�k vissza.   Az Uruguayjal a hat�rfoly� uruguayi oldal�n spanyol �s finn kooper�ci�ban �p�l� cellul�zgy�rak �gy�ben kirobbant, k�rnyezetv�delmi �s m�s civil szervezetek ellen�rizhetetlen, �nk�nyes akci�ival, �gy a k�z�ti hat�rforgalom megakad�lyoz�s�val is s�lyosb�tott konfliktus s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat mindk�t orsz�g sz�m�ra.   A 2005. okt�ber 23-�n id�k�zi, r�szleges t�rv�nyhoz�si �s helyhat�s�gi v�laszt�sokon 8 tartom�nyb�l 7-ben Kirchner jel�ltjei szerezte meg a szen�tori helyeket. A Szen�tusban a jelenlegi v�laszt�s ut�n a Justicialista P�rt 43 szen�tori hellyel rendelkezik.   A K�pvisel�h�zban a 135 peronista k�pvisel�i helyb�l 107-et az eln�k h�vei foglalnak el, melyhez tov�bbi 11 nem peronista, de Kirchnerrel sz�vets�ges k�pvisel� csatlakozik.