Argent�na a 2001-es gazdas�gi v�ls�g el�tt kifejezetten biztons�gos orsz�gnak volt tekinthet�. A kr�zist k�vet� �vekben megemelkedett a b�ncselekm�nyek sz�ma, az �n. meg�lhet�si b�n�z�s a mindennapok r�sz�v� v�lt, de az emberrabl�sok sz�ma is n�vekedett. Az emberrabl�sok �ldozatai szinte minden esetben j�m�d�, ismert argentin szem�lyis�gek, illetve csal�dtagjaik voltak. Az orsz�gba l�togat� k�lf�ldi turist�k nem voltak ilyen jelleg� vesz�lynek kit�ve.

      Az �ldozatt� v�l�s kock�zatainak vizsg�latakor Argent�na eset�ben �rdemes f�ldrajzilag differenci�lni a k�rd�st. Az Argent�n�ba ir�nyul� turizmus legink�bb az attrakt�v, pezsg� kultur�lis �lettel rendelkez� f�v�rost, Buenos Aires-t (Bs.As.) c�lozza meg. Buenos Aires, mint 13 milli�s vil�gv�ros, egyr�szt a sz�kebb �rtelemben vett f�v�ros ter�let�b�l (Bs.As. Capital Federal), m�sr�szt a f�v�rossal teljesen �sszen�tt el�v�rosok �sszess�g�b�l �ll, melyek azonban k�zigazgat�silag m�r nem tartoznak a f�v�roshoz.

      Bs.As. Capital Federal ter�let�n a k�zbiztons�g j�, k�l�n�sen a turisztikailag vonz� helyeken �lland� a rend�ri jelenl�t. Sz�m�t�sba kell venni azt a t�nyt is, hogy az argentin �letritmus elt�r a k�z�p-eur�pait�l. Az �tkez�sekre �ltal�ban k�s�bbi id�pontokban ker�l sor, mint az otthon megszokott. K�l�n�sen igaz ez a vacsor�ra. Nem ritka az este 10 vagy 11 �r�s vacsora, �s ez hat�ssal van az itt �l� emberek �letvitel�re, valamint az esti (�jszakai) programokra. Er�szakos b�ncselekm�nyek szerencs�re ritk�n fordulnak el�, de a m�r eml�tett meg�lhet�si b�n�z�ssel rendszeresen tal�lkozhatunk.

A turist�k k�r�ra elk�vetett leggyakoribb esetek:

• egy�nileg vagy csoportosan elk�vetett rabl�s ny�lt utc�n
• egy�nileg vagy csoportosan elk�vetett lop�s �ttermekben, b�rokban
• zsebtolvajl�s k�zleked�si eszk�z�k�n
• zsebtolvajl�s a zs�folt utcai kirakod�v�s�rokon
• anyagi k�rokoz�s, becsap�s utcai �rusok, p�nzv�lt�k eset�ben
• anyagi k�rokoz�s, becsap�s taxi haszn�lata k�zben
• sz�llodai lop�s
• b�relt aut� vagy ker�kp�r eltulajdon�t�sa csoportos t�mad�s k�vetkezm�nyek�nt

Mire kell figyeln�nk, hogy elker�lhess�k a fent eml�tett atrocit�sokat? Az �ldozatt� v�l�s kock�zatait, �s a megel�z�s lehet�s�geit �rdemes egy�tt vizsg�lni, mert a k�t t�ma szervesen �sszef�gg.

• Lehet�leg el�re megszervezett form�ban utazzunk Argent�n�ba. Rengeteg hotel �s sz�ll�slehet�s�g van, de a biztons�g �rdek�ben jobb egy utaz�si iroda keretein bel�l elint�zni a foglal�sokat.
• A v�rosokban mozogjunk csoportosan. A sz�llod�k meg tudj�k szervezni a helyi programokat �s biztos�tj�k is a sz�ks�ges h�tteret azokhoz (idegenvezet�, transzfer stb.).
• Ha egy�nileg k�v�nunk mozogni, mindig szerezz�nk be el�gs�ges inform�ci�t azokr�l a helyekr�l, amiket meg akarunk l�togatni. S�t�ted�s ut�n ne menj�nk olyan helyekre, amiket nem ismert�nk meg nappal. Bs.As. Capital Federal ter�let�n is, de sokkal ink�bb az azt k�r�lvev� el�v�rosokban tal�lhat�ak olyan v�rosr�szek, amelyekben a legszeg�nyebb n�pr�teg koncentr�l�dik, �s amelyek t�bb k�r�z�tt b�n�z�nek is mened�ket ny�jtanak. Ezekbe az �n. „villa”-kba (helyi kiejt�ssel: „v�ssa”) jelleg�kb�l ad�d�an a rend�ri er�k sem sz�vesen mer�szkednek be, helyi jellegzetess�gekre k�v�ncsi turist�k sz�m�ra pedig �ri�si kock�zatot jelentenek, elker�l�s�k kifejezetten aj�nlott.
• Buenos Aires-ben taxit tal�lni nem neh�z feladat, nagyon sok van bel�l�k. Taxiba �lve az eur�pai spanyolt j�l besz�l�k eset�ben is - elker�lhetetlen, hogy a sof�rben ne tudatosuljon azonnal, hogy k�lf�ldi klienssel van dolga. A taxis b�ncselekm�ny viszonylag ritka, de a becsap�s elker�l�se �rdek�ben �rdemes m�g a besz�ll�skor tiszt�zni a vezet�vel, hogy tud-e sz�ml�t vagy igazol�szelv�nyt adni az utaz�sr�l, �s a kifizetett �sszegr�l. Csak igenl� v�lasz eset�n �lj�nk be.
• A hasonl� becsap�s vesz�lye akkor is fenn �ll, ha nem boltokban vagy szupermarketekben v�s�rolunk, hanem a nagy sz�mban tal�lhat� sz�nes utcai kirakod�v�s�rok egyik�ben. Mindig pr�b�ljuk meg �sszer�en felm�rni a k�rt �r realit�s�t, esetleg alkudni is pr�b�lhatunk.
• Fontos, hogy csak annyi k�szp�nzt tartsunk magunkn�l, amennyire az adott esetben sz�ks�g�nk lehet. Nagyobb �sszegeket, valamint az �tlevelet �rdemes a sz�lloda sz�fj�ben elhelyezni, ne hagyjuk benn a szob�ban. P�nzv�lt�skor a bankok megk�vetelik az �tlev�l bemutat�s�t, de tal�lhatunk sok hivatalos p�nzv�lt�helyet is, ahol nincs sz�ks�g hivatalos okm�nyokra. �tlevel�nk f�nym�solat�t tartsuk magunkn�l, �s ha hosszabb id�t k�v�nunk elt�lteni Argent�n�ban, jelentkezz�nk be telefonon vagy �r�sos form�ban a nagyk�vets�g konzuli r�szleg�n�l.
• Ne viselj�nk nagy �rt�k� m�szaki cikket, illetve �kszert l�tv�nyos, figyelemfelkelt� helyen. Az �kszereket aj�nlatos a sz�lloda sz�fj�ben elhelyezni, vagy j�l eltakarva hordani.

A n�pszer� idegenforgalmi �vezetekben a hivatalos rend�rs�g mellett m�k�dik egyfajta polg�r�rs�g, �s k�l�n Turisztikai Rend�rs�g (Comisar�a del Turista-CT) is. A Turisztikai Rend�rs�g munkat�rsainak egyenruh�j�n a n�v mellett fel van t�ntetve az is, hogy az illet� a spanyol mellett milyen idegen nyelven besz�l. A CT munkat�rsai azon t�l, hogy rend�ri jelenl�tet biztos�tanak, egy�b, idegenforgalmi inform�ci�t is ny�jthatnak. Olyan esetekben, amikor egy�tt nyaral� bar�ti t�rsas�gok, vagy nem organiz�lt csoportok el k�v�nnak l�togatni olyan v�rosr�szekbe, amelyekr�l nem rendelkeznek el�g inform�ci�val, �rdemes mindig kik�rni a Turisztikai Rend�rs�g v�lem�ny�t. Sz�ks�g eset�n civil ruh�s rend�ri k�s�ret is megoldhat�. A Turisztikai Rend�rs�g el�rhet�s�gei:

            Comisar�a del Turista

            Avenida Corrientes 436.

            Buenos Aires – Argentina

            Telefon: (54-11) 4346-5748

Az eddig felsoroltak az orsz�g t�bbi nagyv�ros�ra is �rv�nyesek, a viszonyok hasonl�ak, b�r hozz� kell tenn�nk, hogy Buenos Aires �s k�rny�ke Argent�na legs�r�bben lakott ter�lete, ebb�l ad�d�an a b�n�z�s ebben a r�gi�ban hangs�lyosabban van jelen. Az orsz�g t�bbi, turisztikai szempontb�l sz�mba vehet� r�sze biztons�gosnak mondhat�. Mindazon�ltal fel kell h�vni az �szakra, Misiones tartom�nyba utaz�k figyelm�t, hogy az Iguaz� v�zes�srendszer k�rny�ke, az argentin-brazil-paraguay-i h�rmas hat�r, ezen bel�l is k�l�n�sen a paraguay-i Ciudad del Este v�ros a b�n�z�s, �s a k�b�t�szer-kereskedelem egyik nagy k�zpontja.

      A fent eml�tett el�vigy�zatoss�gi int�zked�sek figyelembe v�tel�vel a kock�zatok minim�lisra cs�kkenthet�ek �s a kellemes nyaral�st garant�lt mind Buenos Aires-ben, mind Argent�na m�s ter�letein. Ha ennek ellen�re valaki m�gis b�ncselekm�ny �ldozat�v� v�lik, akkor az illet�nek azonnal �rtes�tenie kell a Turisztikai Rend�rs�get vagy m�s, a k�zelben tal�lhat� rend�r�rs�t, ahol gondoskodnak tolm�csr�l, illetve �rtes�tik az �ldozat orsz�g�nak diplom�ciai- vagy konzuli k�pviselet�t.

B�ncselekm�ny elk�vet�se eset�n a letart�ztat�st k�vet� elj�r�s, �s a k�vetkezm�nyek a b�ncselekm�ny s�lyoss�g�nak f�ggv�ny�ben v�ltozhatnak Argent�n�ban. Kev�sb� s�lyos esetekben a b�nelk�vet� szabadl�bon v�rhatja ki a b�r�i �t�let meghozatal�t, de az orsz�g ter�let�t nem hagyhatja el, ami k�lf�ldi �llampolg�rokra is vonatkozik. S�lyos b�ncselekm�nyek eset�ben a letart�ztatott az �rizetbe v�tel helye szerint illet�kes rend�r�rsre ker�l. Az argentin szab�lyoz�s szerint a vizsg�lati fogs�g nem lehet t�bb k�t munkanapn�l. Ez id� alatt a hat�s�gok a Bev�ndorl�si Hivatal k�zrem�k�d�s�vel megvizsg�lj�k, hogy az illet� leg�lisan tart�zkodik-e az orsz�gban, illetve kapcsolatba l�pnek az Interpol-lal. Ugyanakkor az 1963-as B�csi Egyezm�ny szellem�ben a letart�ztatottat t�j�koztatj�k az �ltala elk�vetett b�ncselekm�ny k�vetkezm�nyeir�l, valamint �rtes�tik az �llampolg�rs�ga szerinti diplom�ciai- vagy konzuli k�pviseletet.

Argent�n�ban nincs k�l�n int�zm�ny az el�zetesen letart�ztatottak �rz�s�re, ez�rt a s�lyos b�ncselekm�nyt elk�vet� k�lf�ldi �llampolg�rok is b�rt�nbe ker�lnek a vizsg�lati fogs�g ut�n, �s ott kell kiv�rniuk a b�r�i �t�letet. Annak ellen�re, hogy a latin-amerikai b�rt�n�llapotokhoz viszony�tva Argent�n�ban a fogvatart�s k�r�lm�nyei ar�nylag j�nak mondhat�ak, az elk�vet�nek szembe kell n�znie azzal a t�nnyel, hogy az Eur�pai Uni�s norm�khoz k�pest az argentin b�rt�n�kben nagyon rossz �llapotok uralkodnak. �gy�szs�gi- �s nemzetk�zi emberi jogi szervezetek kimutat�sai alapj�n 2004-ben Buenos Aires-ben harmincan, Mendoza-ban tizenheten vesztett�k �let�ket a b�rt�n�kben uralkod� er�szak k�vetkezm�nyek�nt. A b�ntet�s-v�grehajt�si int�zetek t�lzs�foltak, a higi�n�s viszonyok nem kiel�g�t�k �s sokszor az alapvet� �lelmez�s sem megoldott. A nagy t�vols�gok miatt a l�togat�s �s a fogvatartott seg�lyez�se is akad�lyokba �tk�zhet. A gyakorlatban konzuli k�zbenj�r�sra, m�lt�nyoss�gi alapon el�rhet�, hogy az el�t�lt f�v�rosi, vagy f�v�ros k�zeli b�rt�nben t�lthesse le b�ntet�s�t.